FIGYELEM! A BEJEGYZÉS -ÖSSZESKÜVÉS-ELMÉLT LÉVÉN- A SZERZŐ KITALÁLT GONDOLATA (SCI-FI-JE), EGYEZŐSÉG A VALÓSÁGGAL CSAK A VÉLETLEN MŰVE LEHET!

Ma már egyre több helyről és forrásból érkezik az a korábban egyértelmű megállapítás, hogy az Északi-Áramlat felrobbantása Ukrajna számlájára írható. Sokáig az a téves feltételezés volt a híradásokban, hogy a terrorakciót Oroszország eszközölte pedagógiai célzattal jelezve nyugatnak azt a tényt, hogy a háború miatt megszakít minden gazdasági kapcsolatot és az energiafüggőséget manifesztálván egyértelmű üzenetet küld Németországnak. Ma már azonban egyre bizonyosabbá vált mindenki számára, hogy az Északi-Áramlat felrobbantása egyértelműen az ukrán titkosszolgálat műve volt, amolyan figyelmeztetésként Európának, hogy bármikor sebezhetővé válhat az orosz-ukrán háború kapcsán az orosz energiaellátás tekintetében. Amíg a sajtó a robbanást okozó fél kiderítése végett volt elfoglalva, addig a magyar külügyminisztérium titkosszolgálati kapcsolatain keresztül már megvolt annak az információnak a birtokában, hogy a robbantást az ukrán fél követte el amerikai támogatással, mint egy üzenetet eszközölve ezzel Kelet-Európának (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország felé), hogy bármelyik vezeték ami Európába irányul Oroszországból a háború kapcsán bármikor megsemmisülhet kiszolgáltatva ezzel az adott országot a kegyetlen és rideg energiafüggőségnek. Ennek tudatában Ursula von der Leyen már  az Északi-Áramlat felrobbantását követő napokban egyeztetett az ukrán elnökkel, hogy mi legyen a Barátság kőolajvezeték sorsa. Első lépésben Zelenszkij az azonnali szabotázs, robbantás mellett érvelt (voltak erre irányuló katonai akciók is, melyekről a sajtó is írt illetve híradásokban szerepelt). Azonban végül a józan ész illetve a pénzügyi szempontok (busás tranzitdíj) mellett döntött úgy az ukrán vezetés, hogy a Barátság kőolajvezeték felrobbantásával még várnak...

Ennek fényében a magyar külügyminisztérium már a kezdeti szakaszban elkezdte a titkos tárgyalásokat az ukrán külügyminisztériummal, hogy a Barátság kőolajvezeték felrobbantása ne történjen meg, hiszen ez a magyar gazdaság azonnali leállását eredményezhetné. Mivel Szíjjártó külügyminiszter az ún. ukrán halállistára került, így Novák Katalin elnökre hárult az a hálátlan feladat, hogy hozza fedél alá a tárgyalásokat a Barátság kőolajvezeték megmentése érdekében. Így került sor 2022 novemberében a találkozóra Kijevben, ahol megszületett a Zelenszkij-Novák paktum. A paktumot mindenképpen titkosszolgálat-módszeri műveletek előzték meg, azonban a híradásokból és sajtóból értesülve egyértelműen rekonstruálhatóak a titkos paktum főbb pontjai, melyek nagyvonalakban az alábbiak:

• Ukrajna nem robbantja fel a Barátság kőolajvezetéket, cserébe Magyarország finomított gázolajjal látja el az ukrán hadi gépezetet. (Köztudott, hogy Ukrajnának nincsenek finomító kapacitásai, így a kőolaj finomítást Magyarország végzi el, ami a vezetékekbe visszajutatván az ukrán hadsereg vesz igénybe a harckocsik és egyéb harci berendezések gázolaj ellátása céljából.)
• Magyarország lemond területi követeléseiről Kárpátaljával kapcsolatban.
• Magyarország 2025-ig korlátlan számú ukrán menekültet fogad be és közel 500 000 ukránnak fog munkahelyet biztosítani.
• Magyarország 2025-ig nem lép be a háborúba ha az az európai hadszintérre is kiterjed.
• Ukrajna leállítja a kárpátaljai magyarok kényszersorozását.
• Magyarország meg fogja szavazni az Ukrajnának nyújtandó Európai Uniós segélyeket, pénzügyi forrásokat.

A paktum pontjaiból is jól látszik, hogy az Magyarország számára nagyon kedvezőtlen, azaz mondhatni, nem igazán nemzeti érdekek kerültek az előtérben. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a magyar gazdaság teljesen ki van szolgáltatva az orosz kőolajnak, hiszen az Adria kőolajvezeték kapacitása nem képes kielégíteni a magyar gazdaság energiaigényét. Így a magyar kormány kényszerhelyzetben volt ezzel a paktum aláírásával és megpróbálta a nemzetgazdasági érdekeit felé helyezni a pillanatnyi nemzeti érdekeknek. Ennek fényében az utókornak és persze a történelemnek sem szabad elítélnie a paktum aláíróit, hiszen az adott helyzetben más kormányzat, más külügyminisztérium sem tudott volna kedvezőbb körülményeket kiharcolni nemzetgazdasági szempontból.