A közelmúltban "támadta be" az Európai Bizottság a kormányt a Paks II szerződéssel kapcsolatosan: Brüsszel azt vizsgálja, hogy a jelenlegi feltételek mellett előreláthatólag megtérül-e a beruházás. A magyar állam finanszírozhatja a paksi beruházást, de csak akkor, ha nem lesz veszteséges, vagyis ugyanilyen feltételek mellett egy piaci befektető is adna rá pénzt. A vizsgálat független a kötelezettségszegési eljárástól, amit Brüsszel azért indított, mert Magyarország nyílt pályázat nélkül bízta meg az orosz Roszatomot az új blokkok megépítésével.
És most lássuk a hátteret amely rávilágít a kormány kapzsiságára és arra, hogy a paksi beruházást tulajdonképpen egy szimpla pénzszivattyúként akarnák ráerőltetni az országra a következő országgyűlési választás megnyerése végett. Az ugye nyilvánvaló, hogy atomerőműre az országnak szüksége van, hiszen a most is növekvő energiaéhségünket 40%-ban külföldi erőművekből fedezzük illetve a mostanság nagyon reklámozott megújuló energiákkal pedig sajnos nem lehet teljesen azokat kielégíteni. Nem beszélve arról, hogy nemcsak rengeteg jól működő erőművet juttatott a rendszerváltás ebek harmincadjára, de még az egyetlen lehetőségként felmerülő dunai erőművünket, Bős-Nagymarost is a szlovákoknak dobtuk. Paks II így ideális beruházás lenne, hiszen az atomerőművek - maximális kihasználtság mellett - nemcsak környezetkímélőek, de még gazdaságosak is. Emiatt épülnek ma is gombaszámra szerte a Világban egymás után korszerű atomerőművek meghazudtolva a különböző zöld irányzatok sokszor megalapozatlan aggodalmait feledtetve velünk Csernobilt és Fukusimát.
Azonban a paksi beruházást legideálisabban úgy lehetne ütemezni, hogy az mint egy váltóhajó felváltsa a kimerülő Paks I-et hiszen 100%-os kihasználtsággal üzemelve lehet csak gazdaságosan megtérülő a beruházás az atomerőművek működésére jellemző paraméterek miatt. Paks I csak az ország 42%-át fedi le energiával, működése korlátozott, emiatt már korábban felmerültek grandiózus tervek egy nagyobb kapacitású korszerű Paks II megépítésére felváltván vele az elavuló, amortizálódó eredetei erőművet. Így tulajdonképpen nem bővítésről hanem egy minőségi cseréről szólhatna a józan ész ötlete.
Igen ám, de időközben történtek olyan események amik felülírták ezen józan és gazdaságos terveket. A korábbi kormányzatok pénzszűke miatt mindig elvetették Paks II-t emiatt az eredeti, Paks I felújítása, élettartam bővítése mellett döntöttek. Így a Paksi Atomerőmű jelenleg biztonsággal 2032-ig üzemeltethető!
És akkor számoljunk egy kicsit, jöjjön egy egyszerű kis matek: Paks II beruházása a tervek szerint 10 évig tartana, így 2026-ra már üzembe tudna lépni. Azonban Paks I 2032-ig tud bizton üzemelni, így a kettő közt van egy 6 éves gazdaságtalan luft, hiszen Paks II 100%-os kihasználtság és működtetés mellett hozná vissza az árát. Tehát a beruházást legideálisabban 2021-2022-ben lenne célszerű indítani, hiszen így a 10 éves beruházási ciklussal számolva pontosan akkor lépne be az ország energetikai vérkeringésébe amikor Paks I megszolgált ideje lejár...
Azonban a kormánynak hamarabb kell a pénz, hiszen 2018-ban lesznek az országgyűlési választások és akkor bizony nem árt pár népszerűségnövelő populista beruházást exponálni a népnek. Így lett hirtelen sürgős az oroszokkal a titkosított szerződés aláírása és így fogja majd a kormány tűzön-vízen át megvédeni az ezzel járó bármikor lehívható hitelkeret szükségességét...
